ABS utómunka

Miért jó az ABS utómunkára?

Az ABS egyik nagy előnye, hogy a kész nyomat jól alakítható. Megfelelő módszerekkel a nyomtatott alkatrész felülete simábbá, esztétikusabbá és egységesebbé tehető.

Az ABS jól használható:

csiszoláshoz;
alapozáshoz;
festéshez;
ragasztáshoz;
acetongőzös simításhoz;
kisebb felületi hibák javításához;
több darabból álló modellek összeépítéséhez.

Ezért az ABS különösen jó választás lehet olyan modelleknél, ahol a nyomtatás nem a végső állapot, hanem csak az első lépés.

ABS csiszolása

Az ABS nyomat jól csiszolható, ezért gyakran használják olyan modellekhez, ahol fontos a simább felület vagy a festés előtti előkészítés.

A csiszolás célja lehet:

rétegvonalak csökkentése;
apró felületi hibák eltüntetése;
festés előtti előkészítés;
illesztési pontok javítása;
ragasztott részek összedolgozása;
sorják eltávolítása.

Milyen csiszolópapírt használj ABS-hez?

Általános kiindulás:

120–180 grit – durvább hibákhoz, nagyobb anyaglevételhez;
240–400 grit – általános simításhoz;
600–800 grit – festés előtti finomításhoz;
1000+ grit – nagyon sima felülethez.

Nem érdemes rögtön túl finom papírral kezdeni, mert az lassan dolgozik. Először a nagyobb hibákat kell eltávolítani, majd fokozatosan finomítani a felületet.

Száraz vagy vizes csiszolás?

ABS esetén mindkettő használható, de a vizes csiszolás tisztább és szebb eredményt adhat.

A vizes csiszolás előnyei:

kevesebb por keletkezik;
egyenletesebb felületet adhat;
kisebb eséllyel tömíti el a csiszolópapírt;
festés előtt szebb előkészítést adhat.

Csiszolás után mindig tisztítsd meg és szárítsd meg a nyomatot, mielőtt alapozod vagy fested.

ABS ragasztása

Az ABS jól ragasztható, ezért több részből álló modellekhez, burkolatokhoz és nagyobb nyomatokhoz is praktikus alapanyag.

ABS ragasztására használható:

pillanatragasztó;
kétkomponensű epoxy;
műanyag ragasztó;
acetonos ABS ragasztó;
ABS slurry / ABS oldat.

A megfelelő ragasztó kiválasztása attól függ, hogy dekorációs, látványelem vagy funkcionális alkatrész készül-e.

ABS ragasztása pillanatragasztóval

A pillanatragasztó gyors és egyszerű megoldás kisebb ABS alkatrészekhez.

Előnyei:

gyorsan köt;
könnyen használható;
kis felületekhez praktikus;
dekorációs modellekhez jó lehet.

Hátrányai:

ridegebb kötést adhat;
nagyobb terhelésnél nem mindig ideális;
rosszul illeszkedő felületeknél gyengébb lehet;
kevés időt hagy pozicionálásra.

Pillanatragasztó előtt érdemes a ragasztási felületet enyhén megcsiszolni és megtisztítani.

ABS ragasztása epoxyval

A kétkomponensű epoxy erősebb, tartósabb ragasztást adhat, főleg nagyobb felületeken.

Előnyei:

erősebb kötés;
jobb réskitöltés;
funkcionális alkatrészekhez is használható;
több időt hagy pozicionálásra.

Hátrányai:

lassabban köt;
keverni kell;
több utómunkát igényelhet;
felesleg esetén csiszolni kell.

Epoxy akkor jó választás, ha nem csak gyors, hanem erősebb és tartósabb ragasztásra van szükség.

ABS ragasztása acetonnal

Az ABS egyik különleges tulajdonsága, hogy aceton hatására oldódik. Ezért az aceton nemcsak felületsimításra, hanem ragasztásra is használható.

Az acetonos ragasztás lényege, hogy az aceton enyhén feloldja az ABS felületét, majd az összeillesztett részek a párolgás után egymáshoz kötnek.

Előnyei:

erős, anyagszerű kötés jöhet létre;
jól illeszkedő ABS részekhez praktikus;
nem hagy vastag ragasztóréteget;
ABS modellek összeépítéséhez hasznos.

Hátrányai:

pontos illesztést igényel;
túl sok aceton károsíthatja a felületet;
erős szagú és gyúlékony oldószer;
óvatos használatot igényel.

Acetonnal csak jól szellőző helyen, körültekintően dolgozz.

ABS slurry / ABS oldat

Az ABS slurry vagy ABS oldat apró ABS darabokból és acetonból készülő sűrűbb keverék. Ezt ragasztáshoz, kisebb hézagok kitöltéséhez vagy felületjavításhoz is használják.

Felhasználható:

ABS alkatrészek ragasztására;
apró rések kitöltésére;
hibák javítására;
felület kiegyenlítésére;
rétegvonalak részleges eltüntetésére.

Fontos, hogy az ABS slurry színe általában az oldott ABS színét követi, ezért látványos felületen érdemes először tesztelni.

ABS festése

Az ABS jól festhető, ha a felület megfelelően elő van készítve. Festés előtt általában csiszolás, tisztítás és alapozás ajánlott.

A jó festési eredményhez érdemes:

eltávolítani a sorjákat;
megcsiszolni a felületet;
portalanítani;
zsírtalanítani;
műanyaghoz való alapozót használni;
több vékony rétegben festeni;
szükség esetén lakkozni.

ABS festéséhez használható:

akrilfesték;
spray festék;
modellező festék;
műanyag alapozó;
fedőlakk.

Festés előtti előkészítés

A festés minőségét nagyban meghatározza az előkészítés. Ha a felület poros, zsíros vagy túl durva, a festék kevésbé lesz szép és tartós.

Festés előtt:

csiszold át a nyomatot;
tisztítsd meg a portól;
zsírtalanítsd a felületet;
hagyd teljesen megszáradni;
használj alapozót;
tesztelj egy kevésbé látható részen.

Alapozó használata azért fontos, mert kiegyenlíti az apró hibákat, javítja a festék tapadását, és egységesebb felületet ad.

ABS acetongőzös simítása

Az acetongőzös simítás az ABS egyik legismertebb utómunkázási módszere. A folyamat során az aceton gőze enyhén megoldja az ABS felületét, így a rétegvonalak részben kisimulnak.

Az eredmény lehet:

simább felület;
fényesebb megjelenés;
kevésbé látható rétegvonalak;
egységesebb felület;
fröccsöntött hatáshoz hasonló megjelenés.

Ez az egyik oka annak, hogy az ABS-t sokan választják olyan modellekhez, ahol a felület minősége utólag javítandó.

Mikor érdemes acetongőzzel simítani az ABS-t?

Acetongőzös simítás akkor lehet jó választás, ha:

dekoratívabb felületet szeretnél;
csökkenteni akarod a rétegvonalakat;
burkolatot vagy külső elemet készítesz;
festés előtt egységesebb felületet szeretnél;
látványosabb prototípust készítesz;
nem kritikusak az apró méretváltozások.

Különösen jól működhet egyszerűbb formákon, burkolatokon, dobozokon, dekorációs tárgyakon és külső felületeken.

Mikor nem ajánlott az acetongőzös simítás?

Nem minden ABS nyomatnál jó ötlet az acetonos simítás.

Nem ajánlott, ha:

nagyon pontos méretek kellenek;
illeszkedő alkatrészt készítesz;
apró részletek vannak a modellen;
vékony falú a nyomat;
mechanikailag kritikus alkatrészről van szó;
nem tudsz biztonságos környezetet biztosítani;
nem szeretnéd, hogy a felület fényesebb legyen.

Az acetongőzös simítás megváltoztathatja a felületet, az éleket és bizonyos méreteket. Emiatt funkcionális, pontos illesztésű alkatrészeknél óvatosan kell használni.

Acetongőzös simítás biztonságosan

Az aceton erős, gyorsan párolgó és gyúlékony oldószer, ezért különös óvatosságot igényel.

Fontos biztonsági szabályok:

csak jól szellőző helyen dolgozz;
kerüld a nyílt lángot és szikrát;
ne melegítsd közvetlenül az acetont;
használj védőkesztyűt;
ne lélegezd be közvetlenül a gőzt;
ne dolgozz zárt, lakott térben;
ne hagyd felügyelet nélkül;
tartsd távol gyerekektől és háziállatoktól;
mindig kis mennyiséggel és tesztdarabon próbáld ki először.

Az acetonos simítás látványos eredményt adhat, de csak akkor érdemes használni, ha biztonságosan tudod elvégezni.

ABS felületjavítás kisebb hibák esetén

Kisebb felületi hibák javításához több módszer is használható.

Lehetséges megoldások:

csiszolás;
alapozó használata;
töltőalapozó;
ABS slurry;
spot putty / modellező kitt;
festés előtti finomcsiszolás;
acetongőzös simítás.

Ha a cél a festett, esztétikus felület, gyakran a csiszolás + töltőalapozó + festés adja a legkontrollálhatóbb eredményt. Az acetonos simítás látványos, de kevésbé precízen irányítható.

ABS utómunka funkcionális alkatrészeknél

Funkcionális ABS alkatrészeknél az utómunkát óvatosabban kell kezelni, mint dekorációs modelleknél.

Ilyenkor fontos:

ne gyengítsd el a falakat túl erős csiszolással;
ne változtasd meg a kritikus méreteket;
ne simítsd túl az illeszkedő felületeket;
ragasztásnál megfelelő kötési felületet használj;
terhelés alatt álló részeknél válassz erősebb ragasztót;
teszteld az alkatrészt használat előtt.

Acetongőzös simítás funkcionális alkatrészeknél csak akkor ajánlott, ha a méretváltozás és a felületmódosulás nem okoz problémát.

ABS utómunka dekorációs modelleknél

Dekorációs ABS modelleknél sokkal szabadabban lehet használni az utómunkát.

Jó módszerek lehetnek:

csiszolás;
acetongőzös simítás;
alapozás;
spray festés;
lakkozás;
több részből álló modell ragasztása;
felületi hibák javítása.

Ha a modellnél a látvány a legfontosabb, az ABS nagyon jó alap lehet, mert a rétegvonalak utólag jelentősen csökkenthetők.

Röviden összefoglalva

Összegzés

Az ABS filament egyik legnagyobb előnye a kiváló utómunkázhatóság. A kész nyomat csiszolható, ragasztható, festhető, és megfelelő óvatossággal acetongőzzel is simítható. Ez különösen hasznos burkolatoknál, prototípusoknál, több részből álló modelleknél és látványosabb alkatrészeknél.

A csiszolás és festés kontrollált, jól tervezhető módszer, míg az acetongőzös simítás látványosabb, de óvatosabb használatot igényel. Funkcionális alkatrészeknél mindig figyelni kell arra, hogy az utómunka ne változtassa meg a kritikus méreteket vagy ne gyengítse el a nyomatot.

Ha olyan filamentet keresel, amely nemcsak nyomtatás után használható, hanem szépen tovább alakítható, az ABS nagyon erős választás lehet.

Miért vetemedik az ABS nyomtatás közben?

Az ABS hűlés közben zsugorodik, ezért ha a nyomat túl gyorsan vagy egyenetlenül hűl, a sarkok felválhatnak és a modell deformálódhat. Erről részletesebben az ABS nyomtatási hibák és megoldások cikkben érdemes olvasni.

ABS nyomtatási hibák és megoldásuk

Milyen hőmérsékleten érdemes ABS-t nyomtatni?

Az ABS általában magasabb fúvóka- és asztalhőmérsékletet igényel, mint a kezdőbarátabb filamentek. A pontos érték függ a gyártótól, a nyomtatótól és az ABS típusától, ezért érdemes az ABS nyomtatási beállítások cikk alapján finomhangolni.

ABS nyomtatási beállítások

Kell szárítani az ABS filamentet?

Igen, hosszabb nyitott tárolás után az ABS is felvehet nedvességet. Ha pattogó hangot, buborékos felületet vagy romló nyomtatási minőséget tapasztalsz, érdemes megnézni az ABS szárítása és tárolása témát.

ABS filament szárítása és tárolása

ABS vagy ASA: melyik a jobb választás?

Az ABS főleg beltéri, hőállóbb és jól utómunkázható alkatrészekhez jó választás, míg az ASA kültéri használatra lehet erősebb irány az UV- és időjárásállóság miatt. A részletes összehasonlítást az ABS vagy ASA cikkben érdemes megnézni.

ABS vagy ASA? Melyiket válaszd?

ABS vagy PETG: mikor melyiket érdemes választani?

Az ABS akkor lehet jobb választás, ha fontosabb a hőállóság, az utómunka vagy a műszakibb felhasználás. A PETG viszont sokszor egyszerűbben nyomtatható és kevésbé hajlamos a vetemedésre. A döntéshez az ABS vagy PETG összehasonlító cikk ad részletes segítséget.

ABS vagy PETG? Melyiket válaszd?

ABS utómunka – Csiszolás, ragasztás, festés és acetongőzös simítás

Miért jó az ABS utómunkára?