ABS vagy PETG? Mikor jobb választás az ABS filament?

ABS tudástár

ABS vagy PETG? Mikor jobb választás az ABS filament?

Az ABS és a PETG két népszerű 3D nyomtató filament, de nem ugyanarra a célra ideálisak. Mindkettő használható funkcionális alkatrészekhez, tartókhoz, burkolatokhoz és prototípusokhoz, viszont más erősségeik vannak. A PETG általában egyszerűbben nyomtatható, kevésbé vetemedik, és nyitott nyomtatóval is könnyebben kezelhető. Az ABS ezzel szemben akkor lehet jobb választás, ha a kész alkatrész hőállóbb, jobban utómunkázható, ragasztható, festhető vagy acetongőzzel simítható legyen. Ebben a cikkben azt nézzük meg, mikor érdemes ABS-t választani PETG helyett, milyen gyakorlati példáknál jön ki az ABS előnye, és mikor praktikusabb mégis a PETG.

Ebben a cikkben bemutatjuk, mikor jobb választás a PETG filament, és milyen helyzetekben érdemes inkább ezt választani a PLA helyett.

---

ABS és PETG röviden

Az ABS műszakibb jellegű filament, amely jó hőállóságot, merevebb karaktert és kiváló utómunkázhatóságot ad. Jól csiszolható, festhető, ragasztható, és acetongőzzel is simítható. Cserébe érzékenyebb a hőingadozásra, hajlamosabb a vetemedésre, és zárt nyomtatóteret igényelhet.

A PETG könnyebben kezelhető, kevésbé hajlamos a vetemedésre, és általános funkcionális nyomatokhoz nagyon praktikus. Sok felhasználónak ez a jobb mindennapi választás, főleg akkor, ha nincs zárt nyomtatótere.

A döntés tehát nem arról szól, hogy az ABS vagy a PETG „jobb” filament. A kérdés inkább az, hogy az adott nyomathoz melyik anyag tulajdonságai illenek jobban.

---

ABS és PETG összehasonlítása

Szempont	ABS	PETG
Könnyű nyomtathatóság	⭐⭐☆☆☆	⭐⭐⭐⭐☆
Vetemedéssel szembeni ellenállás	⭐⭐☆☆☆	⭐⭐⭐⭐☆
Hőállóság	⭐⭐⭐⭐☆	⭐⭐⭐☆☆
Utómunkázhatóság	⭐⭐⭐⭐⭐	⭐⭐☆☆☆
Acetongőzös simítás	⭐⭐⭐⭐⭐	☆☆☆☆☆
Csiszolás és festés	⭐⭐⭐⭐⭐	⭐⭐⭐☆☆
Ragaszthatóság	⭐⭐⭐⭐☆	⭐⭐☆☆☆
Merevség, műszaki jelleg	⭐⭐⭐⭐☆	⭐⭐⭐☆☆
Ütésállóság, rugalmasság	⭐⭐⭐☆☆	⭐⭐⭐⭐☆
Kezdőbarát használat	⭐⭐☆☆☆	⭐⭐⭐⭐☆
Nyitott nyomtatóval használhatóság	⭐⭐☆☆☆	⭐⭐⭐⭐☆
Autó belső térbe	⭐⭐⭐⭐☆	⭐⭐⭐☆☆
Burkolatokhoz	⭐⭐⭐⭐⭐	⭐⭐⭐☆☆
Kültéri használat	⭐⭐☆☆☆	⭐⭐⭐☆☆

Az értékelés általános iránymutatás. A pontos eredmény függ a konkrét filamenttől, a nyomtatótól, a szeletelőprofiltól és a felhasználási környezettől.

---

Mikor jobb választás az ABS?

Az ABS akkor lehet jobb választás, ha a kész nyomatnak olyan tulajdonságokra van szüksége, amelyekben az ABS erősebb.

Ilyen helyzetek például:

• hőnek kitett beltéri alkatrész;
• autó belső térbe készülő nyomat;
• csiszolandó vagy festendő burkolat;
• acetongőzzel simítandó modell;
• több darabból álló, ragasztandó alkatrész;
• elektronikai ház vagy műszaki doboz;
• merevebb, műszakibb jellegű alkatrész;
• prototípus, amelynél fontos a szép utómunka.

Ha csak egy egyszerű, gyorsan nyomtatható, általános funkcionális alkatrészt szeretnél, a PETG sokszor kényelmesebb választás. Ha viszont a hőállóság, a felület vagy az utómunka fontosabb, az ABS előnyösebb lehet.

Hőállóság

Az ABS egyik legfontosabb előnye a PETG-hez képest a jobb hőállóság. Ez különösen akkor számít, ha az alkatrész melegebb környezetbe kerül.

ABS jobb választás lehet:

• autó belső térbe;
• elektronikai burkolathoz;
• gép közelébe kerülő tartóhoz;
• melegebb műhelyben használt alkatrészhez;
• beltéri műszaki elemekhez;
• olyan helyre, ahol a PETG már túl lágyulhat.

Autóban például nyáron a belső tér jelentősen felmelegedhet. Ilyen környezetben az ABS sokszor jobb irány lehet, mint a PETG, főleg akkor, ha az alkatrész tartósan hőterhelést kap.

Fontos viszont, hogy az ABS sem minden helyzetben tökéletes. Erős UV-terhelésre vagy tartós kültéri használatra gyakran az ASA lehet jobb választás.

Utómunka

Az ABS egyik legerősebb előnye a kiváló utómunkázhatóság. Ha a nyomat nem a nyomtatóasztalról levéve lesz kész, hanem csiszolni, festeni, ragasztani vagy simítani szeretnéd, az ABS sokszor jobb alapanyag, mint a PETG.

ABS nyomat esetén jól működhet:

• csiszolás;
• alapozás;
• festés;
• ragasztás;
• acetongőzös simítás;
• kisebb felületi hibák javítása;
• több darabból álló modellek összeépítése.

A PETG is csiszolható és festhető, de általában nehezebben kezelhető utómunka közben. A felülete hajlamosabb lehet kenődni csiszoláskor, és az acetongőzös simítás nem működik vele úgy, mint ABS esetén.

Ha tehát a cél egy szebb, simább, festett vagy összeépített alkatrész, az ABS gyakran jobb választás.

Acetongőzös simítás

Az ABS egyik legismertebb előnye, hogy acetongőzzel simítható. Az aceton gőze enyhén megoldja az ABS felületét, így a rétegvonalak csökkenhetnek, a felület simább és fényesebb lehet.

Ez hasznos lehet:

• burkolatoknál;
• látványosabb műszaki modelleknél;
• prototípusoknál;
• bemutatódaraboknál;
• festés előtti felületjavításnál;
• olyan modelleknél, ahol fontos a simább külső felület.

PETG-nél ez nem általános módszer. Ha kifejezetten acetongőzös simítást szeretnél, akkor az ABS a jobb választás.

Az acetonos simításnál mindig figyelni kell a biztonságra, mert az aceton erős, gyúlékony oldószer.

Gyakorlati példák

Autó belső térbe készülő alkatrész

Ha az alkatrész autó belső terébe kerül, az ABS sokszor jobb választás lehet a hőállóság miatt.

Példák:

• telefontartó autóba;
• kapcsolókeret;
• műszerfal mögötti rögzítő;
• belső burkolati elem;
• kábeltartó melegebb térben;
• kisebb konzol vagy adapter.

Ilyenkor a PETG könnyebben nyomtatható lehet, de nagyobb melegben kevésbé ideális. Az ABS különösen akkor jó választás, ha zárt nyomtatóval dolgozol, és a nyomat nem kap tartós kültéri UV-terhelést.

Elektronikai ház vagy vezérlődoboz

Elektronikai burkolatoknál az ABS gyakran praktikus választás, mert jól megmunkálható, fúrható, csiszolható, festhető és ragasztható.

Példák:

• vezérlődoboz;
• kisebb elektronikai ház;
• kapcsolópanel;
• szenzorház beltérre;
• kábelkivezetés burkolata;
• prototípus elektronikai doboz.

Speciális igényeknél érdemes megnézni az ESD ABS vagy égésgátolt ABS típusokat is, de ezeknél mindig a gyártói adatlap alapján kell dönteni.

Festendő vagy csiszolandó burkolat

Ha a nyomat felületét utólag szépre szeretnéd dolgozni, az ABS erős választás. Jól csiszolható, alapozható és festhető, ezért burkolatokhoz és látványosabb prototípusokhoz kifejezetten jó alapanyag.

Példák:

• gépburkolat;
• egyedi projekt doboz;
• makett vagy prototípus külső elem;
• festett fedél;
• javítópanel;
• dekoratív, de funkcionális alkatrész.

PETG-ből is lehet használható nyomatot készíteni, de ha a felületet komolyabban utómunkázni szeretnéd, az ABS általában kényelmesebb.

Több részből álló modell

Nagyobb modelleknél gyakran több darabra kell bontani a nyomatot. ABS esetén az összeillesztés és ragasztás sokszor egyszerűbb, mert acetonnal vagy ABS slurryvel erős, anyagszerű kötés hozható létre.

Példák:

• több részből álló burkolat;
• nagyobb doboz;
• prototípus ház;
• ragasztott javítóelem;
• több darabból összeépített műszaki alkatrész.

Ilyenkor az ABS előnye nemcsak a nyomtatásban, hanem az utólagos összeépítésben is megjelenik.

Simított, látványosabb felület

Ha simább, fényesebb, rétegvonalaktól kevésbé látható felületet szeretnél, az ABS jobb választás lehet. Az acetongőzös simítás miatt az ABS különösen alkalmas olyan nyomatokhoz, ahol a külső megjelenés fontos.

Példák:

• látványos burkolat;
• bemutató prototípus;
• simított külső ház;
• festés előtti felületjavítás;
• dekoratív műszaki modell.

Acetonos simításnál számolni kell azzal, hogy a méretek kis mértékben változhatnak, az élek tompulhatnak, és a felület fényesebb lesz.

Burkolatokhoz

Burkolatokhoz az ABS gyakran jobb választás, főleg akkor, ha a felületet utólag csiszolni, festeni, ragasztani vagy simítani szeretnéd.

ABS előnye burkolatoknál:

• jól utómunkázható;
• szép felület készíthető belőle;
• hőállóbb;
• ragasztható;
• acetongőzzel simítható;
• több darabból álló burkolatokhoz jó lehet.

PETG akkor lehet jobb burkolathoz, ha az egyszerű nyomtatás, az ütésállóbb karakter vagy a problémamentesebb használat fontosabb, mint az utómunka.

Melegebb beltéri környezetbe kerülő alkatrész

Ha az alkatrész beltérben, de melegebb környezetben fog működni, az ABS gyakran jobb választás lehet, mint a PETG.

Példák:

• gép közelébe kerülő tartó;
• elektronika melletti burkolat;
• beltéri lámpatest környéki segédelem;
• tápegység közelében lévő burkolat;
• melegebb műhelyben használt rögzítő.

Ilyenkor mindig a tényleges hőterhelés alapján érdemes dönteni. Extrém hőhöz már más műszaki anyag lehet szükséges.

Autóba

Autós belső kiegészítőknél az ABS gyakran jobb választás a hőállóság miatt. A PETG könnyebben nyomtatható, de nagy melegben kevésbé ideális lehet.

ABS jó lehet:

• műszerfal környéki tartókhoz;
• belső burkolati elemekhez;
• konzolokhoz;
• kapcsolótartókhoz;
• kisebb szerelési segédelemekhez.

Ha az alkatrész közvetlen napfényt vagy kültéri UV-terhelést kap, akkor nem biztos, hogy az ABS a legjobb megoldás. Ilyenkor érdemes az ASA irányt is megnézni.

---

Mikor jobb a PETG, mint az ABS?

A PETG akkor lehet jobb választás, ha a nyomtatás egyszerűsége fontosabb, mint az ABS speciális előnyei.

PETG jobb lehet, ha:

• nincs zárt nyomtatótered;
• nyitott géppel nyomtatsz;
• nem szeretnél vetemedéssel küzdeni;
• nincs szükség acetongőzös simításra;
• nem tervezel komoly utómunkát;
• gyors, stabil, általános alkatrész kell;
• rugalmasabb, ütésállóbb karaktert szeretnél;
• kezdőbarátabb műszaki filamentet keresel.

Példák:

• polctartó;
• egyszerű konzol;
• kábelvezető;
• szerszámtartó;
• doboz;
• rendszerező;
• általános funkcionális alkatrész.

Ha a nyomat nem kap nagy hőterhelést, nem kell festeni, nem kell simítani, és nyitott nyomtatóval dolgozol, a PETG sokszor praktikusabb út.

Nyomtathatóság

A PETG egyik legnagyobb előnye, hogy általában könnyebben nyomtatható, mint az ABS. Kevésbé vetemedik, kevésbé igényel zárt nyomtatóteret, és sok nyitott FDM nyomtatóval is jól használható.

ABS-nél jobban kell figyelni:

• zárt nyomtatótérre;
• stabil chamber hőmérsékletre;
• magasabb asztalhőre;
• huzatmentes környezetre;
• jó első rétegre;
• alacsony vagy kikapcsolt tárgyhűtésre;
• fokozatos lehűlésre.

Ezért ha a cél egy gyorsan, kiszámíthatóan elkészülő funkcionális nyomat, a PETG sokszor könnyebb választás. Ha viszont a hőállóság, a simítás, a festés vagy az ABS-specifikus utómunka fontos, akkor megéri ABS-sel dolgozni.

---

Melyiket válaszd?

Válaszd az ABS-t, ha:

• hőállóbb alkatrész kell;
• zárt nyomtatód van;
• burkolatot vagy műszaki házat készítesz;
• fontos az utómunka;
• csiszolni, festeni vagy ragasztani szeretnél;
• acetongőzös simítást szeretnél;
• autó belső térbe készül a nyomat;
• merevebb, műszakibb karakter kell.

Válaszd a PETG-t, ha:

• egyszerűbb nyomtatást szeretnél;
• nincs enclosure;
• kevesebb vetemedést szeretnél;
• általános funkcionális alkatrészt nyomtatsz;
• fontosabb a könnyű kezelhetőség;
• nem akarsz ABS-szaggal és hőérzékenységgel foglalkozni;
• nem tervezel komolyabb utómunkát.

---

✓

Röviden összefoglalva

Összegzés

Az ABS és a PETG közötti döntésnél nem az a legfontosabb, hogy melyik filament jobb általánosságban, hanem az, hogy az adott nyomathoz melyik tulajdonság fontosabb.

ABS

Válaszd az ABS-t, ha:

• magasabb hőállóságra van szükséged;
• fontos a könnyebb csiszolhatóság és utómunka;
• simítható vagy festhető felületet szeretnél;
• műszaki jellegű alkatrészt készítesz;
• burkolatot, elektronikai házat vagy prototípust nyomtatsz.

Jó választás lehet autó belső terébe, burkolatokhoz, elektronikai házakhoz, prototípusokhoz és ragasztandó vagy festendő modellekhez.

PETG

Válaszd a PETG-t, ha:

• egyszerűbb és kiszámíthatóbb nyomtatást szeretnél;
• csökkentenéd a vetemedés kockázatát;
• nyitott 3D nyomtatót használsz;
• kezdőként keresel tartós filamentet;
• általános funkcionális alkatrészt készítesz.

A PETG sok esetben jobb kompromisszum tartókhoz, dobozokhoz, műhelyalkatrészekhez és mindennapi használatra szánt nyomatokhoz.

Egyszerű döntési szabály

Ha az egyszerűség és a megbízható nyomtatás a cél, válaszd a PETG-t. Ha viszont a magasabb hőállóság, a simítható felület és az utólagos alakíthatóság fontosabb, az ABS lehet a jobb választás.

---

Kapcsolódó útmutatók

ABS filament – gyakori kérdések

Kell enclosure ABS nyomtatáshoz?

Igen, ABS nyomtatásnál a zárt nyomtatótér erősen ajánlott. Enclosure nélkül nagyobb eséllyel jelentkezhet vetemedés, repedés vagy rétegelválás, különösen nagyobb modelleknél.

Szükséges enclosure az ABS nyomtatásához? →

Milyen beállításokkal érdemes ABS-t nyomtatni?

Az ABS általában magasabb fúvóka- és tárgyasztal-hőmérsékletet, kevés tárgyhűtést, jól beállított első réteget és zárt nyomtatóteret igényel. A pontos értékeket mindig a gyártói ajánlás és a saját nyomtatód alapján érdemes finomhangolni.

ABS nyomtatási beállítások részletesen →

Kell szárítani az ABS filamentet?

Igen, hosszabb nyitott tárolás után az ABS is felvehet nedvességet. Ha pattogó hangot, buborékos felületet vagy romló nyomtatási minőséget tapasztalsz, érdemes megszárítani a filamentet, majd száraz, zárt helyen tárolni.

ABS filament szárítása és tárolása →

ABS vagy ASA: melyik jobb kültérre?

Az ASA akkor jobb választás, ha a nyomat kültéren lesz használva, és tartósan napsugárzásnak, esőnek vagy változó időjárásnak lesz kitéve. Jobb UV- és időjárásállósága miatt kültéri burkolatokhoz, tartókhoz és funkcionális alkatrészekhez általában megfelelőbb, mint az ABS.

ABS vagy ASA? Mikor jobb az ASA filament? →